Ha a szervezetünk nem képes lebontani, megemészteni a tejcukrot, és ez bélrendszeri kellemetlenségekhez vezet, akkor laktóz-intoleranciáról beszélünk. Aki ilyen problémával küzd, az egyéni adottságoktól függően akár már egészen kis mennyiségű tejcukor felfogyasztása után is puffadásra, bélgörcsre, hasfájásra és hasmenésre panaszkodik. A jelenség hátterében az áll, hogy a szervezetben ilyenkor nem termelődik elég laktáz, ami miatt a tejtermékek formájában elfogyasztott tejcukor felbontatlanul halad tovább a tápcsatornán, majd a bélrendszeri baktériumok közreműködésével erjedni kezd. 

Aki laktózérzékeny, maga is észreveszi idővel, hogy mi az, amit bír, és mi az, ami után már jelentkeznek a fent leírt tünetek, és ennek fényében alakítja a táplálkozását. Ha már tisztában vagyunk azokkal a termékekkel és mennyiségekkel, amelyek nem okoznak tüneteket, utána következhet a tejtermékek helyettesítése, vagy a tej, joghurt, tejföl stb. laktózmentes verziójának beszerzése.

Mi is az a "laktózmentes"?

A laktózmentesség annyit jelent, hogy a gyártás során néhány összetevő (ezeket kell keresni a címkén) biztosan nem kerül a készítménybe, élelmiszerbe, így a termék laktóztartalma a 0,1 g/100 g, illetve a 0,1g/100cm3 értéket nem haladja meg. Ilyen összetevő a tej, a tejpor, a tejszín, a tejföl, a joghurt, a kefir, a sajt, a túró, a vajíró, a savó, a savópor, a citopánpor, a margarin (amennyiben tejjel, tejporral vagy savóval készült), a tejcukor (laktóz) és a tejsavó alapú édesítőszer. Laktózmentesnek hívja a köznyelv és az élelmiszeripar az olyan tejtermékeket is, amelyek laktázenzim hozzáadásával készültek. 

Mielőtt bármilyen alapanyagot vásárolunk, alaposan nézzük át a termék címkéjét, hiszen olyan élelmiszerekben is lehet laktóz, amikről magunktól nem feltételeznénk. Vigyázzunk az instant levesekkel, a reggeli italokkal, a növényi eredetűnek kikiáltott margarinokkal, a mesterséges édesítőszerekkel, a felvágottakkal és virslikkel, a löncshússal, a salátaöntetekkel, a majonézzel, a "3 az 1-ben" kávékkal és a forró csokoládékkal is!

Nagyon sok tejtermék elérhető laktózmentes formában, így valamivel drágábban már kapható laktózmentes tej, tejföl, joghurt és túró, de számos alternatíva létezik a tejtermékek helyettesítésére is. Ezek ugyanúgy "működnek" a klasszikus konyhatechnikai eljárások (habarás, sűrítés, legírozás) során, mint a rendes tejtermékek, annyi a különbség, hogy a hozzáadott laktázenzim miatt kissé édeskésebb az ízük. Jó tudni, hogy a jótékony baktériumot tartalmazó joghurtokat sok laktózérzékeny meg tudja emészteni, hiszen ezek segítik a szervezetben a tejcukor lebontását. 

A szója-, a rizs-, a kókusz- és a zabtej mellett a tejszínek között is található növényi eredetű, mellyel az igazi tejszínnel készült ételekhez hasonló ízvilág érhető el (tésztaszószokhoz, mártásokhoz, turmixokhoz kiválóak). Ezek többnyire funkcionális élelmiszerek, hiszen a tej összetételéhez hasonlóan a legtöbbet kalciummal és vitaminokkal dúsítják. 

Túró és sajt helyett bátran alkalmazhatjuk a tofut, mely nagyobb élelmiszerboltokban és bioboltokban kapható különféle ízesítésben. Vannak azonban olyan sajtfélék, melyeket gond nélkül képesek megemészteni a laktózérzékenyek, ezek többnyire a kemény és a félkemény készítmények (pl. parmezán, ementáli, cheddár, eidami, óvári), a mennyiségekkel kapcsolatos kísérletezés az érintett "feladata"

Laktózérzékenység esetén bátran fogyaszthatók a gabonafélék, ha kása formájában készítjük őket, csupán a tejet kell helyettesíteni a receptben. A zöldségek és gyümölcsök elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz, a belőlük készült főzelékek esetén lehet probléma a tejtermék kihagyása. Ilyenkor is megoldás a laktózmentes tej. 

A kenyér és a péksütemény kérdése külön kérdéskör, hiszen ezeken többnyire nem tüntetik fel a hozzávalókat, ez pedig egy szélsőségesen laktózérzékeny vevő esetén nem kecsegtet túl sok jóval. A pékségekben lehet érdeklődni, mielőtt vásárolunk, és a kifliből, zsemléből a vizeset preferálni a tejes helyett, illetve megpróbálkozni a házi kenyér és péksütemény sütésével. 

A zsiradékok szempontjából is résen kell lennie a szakácsnak, ha olyannak főz, aki nem bírja a tejtermékeket: az állati eredetű zsiradékokat természetesen legjobb, ha felváltják a növényi eredetűek, de ezek között is akad olyan margarin, ami nem tejmentes. Ez fontos lehet a rántás és a manírozás szempontjából, amelyet laktózérzékenység esetén margarinnal ajánlott készíteni.

A fentiekben már említettük, hogy bizonyos húsipari készítmények tartalmazhatnak tejcukrot, erről a gyártót érdemes megkérdezni, esetleg a gyártó internetes oldalán rákeresni az allergiainformációra, illetve egyéni kísérletezés eredményeképpen egyik vagy másik termék mellett dönteni. A húsfélék bátran fogyaszthatók, a halfélék közül pedig javasoljuk, hogy az olajos halak kerüljenek többször terítékre, hiszen a hal kiválóan alkalmas a fehérjeszükséglet fedezésére. Ugyanilyen megfontolásból heti 3-4 tojás fogyasztása is ajánlott, akár dúsító hozzávalóként, esetleg főzelék sűrítésére. 

+1 tipp:

Mivel a tejtermékek kevéssé vannak jelen egy ilyen panaszokkal küzdő életében, a kalcium és a D-vitamin pótlása elengedhetetlen más úton - például diófélék, olajos magvak gyakori fogyasztásával. Főzzünk minél több olyan ételt, és készítsünk minél több olyan süteményt, amiben mák, mogyoró, mandula, dió és napraforgómag van! Kiváló a kalciumpótlásra az alga is, melyhez hozzájuthatunk a szusikhoz használt algalapkák (nori) és pirított algasnack formájában. Ezek bioboltokban többnyire beszerezhetők.